Soproni Erzsébet Teaching Hospital and Rehabilitation Institute - Sopron

Yasmin Zafar

Das schlimmste Krankenhaus das ich je gesehen habe.... Dreck ohne Ende, unverschämtes und unfreundliches Personal, keiner kümmert sich um die armen alten Patienten die wirklich Hilfe brauchen, bei Fragen gibt es blöde Antworten oder man wird doof angeschaut, Personal sollte den Beruf wechseln 🤮🤮🤮 und die Krankenhausleitung sollte mal ausgewechselt werden...

Gabriele-Susanne Fischer

Beste Betreuung, sowohl durch Ärzte als auch Pflegepersonal. Keine Wartezeiten. Chirurgische OP perfekt durchgeführt. Ein großes Danke allen Mitarbeitern . Gabriele Eisenkirchner

Özgün Güler

Sehr lange Wartezeiten bei der Erstbehandlung. Wir warten seit 3 Stunden auf einen Arzt der das Röntgen durchführen soll. Wenn ein Verdacht auf einen Bruch besteht, sollte alles "ruck-zuck" gehen. Hier hat man genau das Gegenteil.

Herbert Doblhofer (Goldmining Team 2016)

Der letzte Ort auf dieser Welt. Unfreundlich verdreckt technisch wie vor 100 Jahre . Die Art und Weise wie hier Patienten behandelt werden ist menschenunwürdig!!!!

Jenifer Konrád-Bendó

Október végén szültem itt, le a kalappal az orvosok és a nővérek előtt is. Császár után pár órával kiderült hogy allergiás vagyok az infúzióra, de mindenki nagyon gyorsan segített és addig nem hagytak magamra amíg nem kaptam újra rendesen levegőt és nem tudtam újra beszélni. A nővérek nagyon kedvesek szinte kivétel nélkül, szerencsésnek érzem magam hogy az ünnepek alatt kevesen voltak az osztályon, így MINDENBEN kaptam segítséget én és a babám is. Amennyire féltem az egésztől, pont annyira lett jó élmény, és ezt csakis az osztálynak és az orvosoknak köszönhetem.

(Az itt szülni készülő kismamáknak üzenem: fejőgépet vigyetek, különben megfejnek kézzel...)

Jenő Rajnai

2024.December 28 án a Sürgősségin jelentem meg komoly diagnózissal.
A Sürgősségin dolgozó orvosi , illetve nővéri személyzetnek minden tiszteletem.
Az orvosok , nővérek előtt fejet hajtok, minden elismerésem nekik. Annyira de annyira segitőkészek voltak, hogy amikor azt mondtam hogy saját felelősségemre távozok azt mondták ne tegyem, mindent elmagyaráztak, hogy mi miért történik, és ha nem hallgatok rájuk baj lehet, és milyen jó volt hallgatnom rájuk, mert most már talán nem is élnék! Egyet tudok keményen megfogalmazni, hogy mi emberek /betegek/ akik megjelenünk az SBO Ügyeletén,ahol nyugtalankodunk, szidjuk a személyzetet, de mélyen ha bele nézünk a dolgokba, akkor határozottan annyit tudok mondani, hogy nem érdemlik meg a szidást, mert amit a váróból nem láttunk az pedig az , hogy minden tudásukkal , sokszor erejükön felül szivvel-lélekkel értünk dolgoznak! Én személy szerint köszönök mindent az EÜ.dolgozóinak! A Sürgősségin dolgozók előtt a legnagyobb tiszteletem.
Tisztelettel. Rajnai Jenő

Kinga Gábor

Tisztelt Soproni Gyógyközpont Vezetősége!

Ezúton szeretném megosztani Önökkel egy rendkívül kellemetlen és aggasztó tapasztalatomat, amely 2024.11.11-én történt a sürgősségi osztályukon.

38 éves nő vagyok, alapbetegségem nincs. Aznap azért kerestem fel a sürgősségi osztályt, mert előző este óta tartó erős fejfájástól szenvedtem, amely nem enyhült fájdalomcsillapító szedése ellenére sem. Otthon is megmértem a vérnyomásomat, amely 147 Hgmm-es szisztolés értéket mutatott. Mivel a fejfájásom továbbra sem enyhült, és a háziorvosom aznap nem rendelt, a gyógyszertárba tértem be. Itt elmondtam panaszaimat, és megmérték a vérnyomásomat, amely 170 Hgmm-t mutatott. A gyógyszertárban dolgozó szakemberek azt javasolták, hogy ilyen értékkel mielőbb forduljak orvosi ellátáshoz, így ennek megfelelően be is mentem a sürgősségi osztályra.

A sürgősségin azonban rendkívül kiábrándító fogadtatásban volt részem. Az ott dolgozó személyzet flegmatikus stílusban és lekezelő hozzáállással szólt hozzám. Olyan megjegyzéseket tettek, mint például: „Ez nem sürgősségi eset, miért nem megy a háziorvosához?”, „Tudja egyébként, hogy hidegfront van?”, „Nem tudtuk, hogy a patikában már orvosi rendelés is van”, illetve „Ivott-e már egy jó erős presszót ma?”. Ezek a mondatok, ahelyett hogy megnyugtattak vagy segítettek volna, csak tovább növelték a stressz-szintemet, miközben a fájdalmam és a magas vérnyomásom nem enyhült.

A sürgősségi osztályon közölték velem, hogy „ezzel ők nem tudnak mit kezdeni”, és hogy „megvárhatom a háziorvosi ügyelet nyitását” (ami még másfél óra lett volna), Ekkor visszakértem az irataimat, és eljöttem.

Másfél-két órás pihenés, alvás után a helyzet nem javult, és a vérnyomásom ismét 167 Hgmm volt, az erős fejfájás továbbra is fennállt. Úgy döntöttem, hogy ismét orvosi segítséget kérek, ezúttal azonban nem Magyarországon, hanem Eisenstadtban, ahol – szerencsére – jogosult vagyok osztrák egészségügyi ellátásra is. Az osztrák sürgősségi osztályon teljesen más hozzáállással találkoztam: kedvesen, empatikusan fogadtak, és mindössze 15 percen belül megoldást nyújtottak a problémámra, megnyugtató szavakkal kísérve. Ez hatalmas különbség volt az Önök kórházában tapasztalt ellátáshoz képest.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a sürgősségi osztályon dolgozó személyzet magatartása és a hozzáállása nemcsak megalázó és bántó, hanem az egészségemre nézve veszélyes is volt. Az ilyen esetek súlyosságát nem lehet alábecsülni, és elvárom, hogy a kórházban minden beteg megfelelő és tiszteletteljes bánásmódban részesüljön.

Kérem, hogy tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló esetek, és minden páciens méltó, emberséges és professzionális ellátást kapjon.

Köszönöm, hogy figyelmet szenteltek a levelemnek, és bízom benne, hogy megfelelően kezelik az ügyet.

Tisztelettel,
Gábor Kinga

György Hajdu

A kisfiammal jöttünk aki ráesett a kezére.
A vizsgálatok , a röntgen és a gipszelés gyorsan és precízen zajlottak, igazán nyugati szintű ellátásban részesült.Köszönjük és további jó munkát kívánunk!